Spenótkrémmel töltött sült csirkemellek párolt rizzsel és kelbimbókkal

Az előző posztjaimat folytatandó hozom az ünnepi menünk harmadik fogását, a főételt.

Amint látjátok, a csirkemelleket meg kell tölteni spenótkrémmel, amihez azért Eszter segítségét is kértem. Vajat megolvasztottunk, majd lisztet belekavartunk - és kvázi egy besamel mártást kezdtünk elkészíteni. A spenót fagyasztott volt, tehát le kellet csöpögtetni, majd beledolgoztuk a mártásba, sóztuk, fokhagymáztuk - és hagytuk egy kicsit rotyogni.

A csirkemelleket vékonyabb késsel óvatosan felszúrtam, vigyázva, hogy nehogy kilyukadjon a hús. Közben feltettük a rizst, addig ő is elkészül.

A spenótkrémet betöltöttük habzsákba, bár lehetett volna sűrűbb az anyag - mindketten kellettünk a töltéshez, mert folyós lett az állag. Majd máskor finomítunk rajta. Szóval töltögettük a húsokat, a végüket fogpiszkálóval összezártuk. Kivajazott tepsibe pakoltam a megtöltött melleket, majd amikor már mind kész volt, jöhettek a zöld fűszerek: rozmaring ág, bazsalikom és petrezselyem apróra vágva - melyek mind mentek a tepsibe. Alufóliával lefedtem az egészet, majd ment a sütőbe - és kb fél órát hagytam benn. Ahogy megpuhult mind, már csak le kellet sütni őket, majd jött a köret befejezése.

Egy lábasba feltettem a kelbimbókat is főni úgy, hogy a vízbe tettem fokhagymát és petrezselymet - kicsit legyen ízesebb a köret. Amint megfőtt a kelbimbó, lecsöpögtettem őket, majd vajon egy kicsit meghúzattam.

Szépen kész lett minden, tálalás a fényképek szerint - majd a konklúzió levonása: kellet volna egy kis mártást is csinálni a spenótból, mert a mell még így is egy kicsit száraz maradt, de azért mindenkinek nagyon ízlett.