Fokhagymával tűzdelt csontos tarja Pataki tálban sütve

Eszter a hentestől egy jókora csontos tarjával tért vissza, mosolygott, és azt mondta, hogy nem csak magunkra, hanem a kutyusokra is gondolt - így gondolkozzak a főzéssel. Nos mi is nagyszerűt ebédeltünk, vacsoráztunk ebből a húsból - a két spaniel pedig rettenetes ropogtatás közepette fogyasztotta el a nem kevés csontot.

Az előkészítés: a tálak beáztatása, melyet legalább fél órával hamarabb szoktam elvégezni. Ezt követően megpucolok egy nagy adag fokhagymát - jelen esetben volt vagy 15 gerezd, melyeket egy éles és vékony pengéjű kés segítségével beszurkálok a húsba - elsősorban a csontok mentén.

Következő a zöldségek megpucolása, tisztítása. Répa és petrezselyem gyökér kerül majd a húsok mellé és alá - ahogy ezek szétfőlnek, úgy ez lesz egy tartalmas mártás alapja. A répák és a hús alá vágunk néhány szelet szalonnát - és máris lehet készíteni a finomságunkat.

Tehát a Pataki tál aljára mehet a szalonna, rá a répa és a gyökér, majd a besózott, fokhagymákkal megtűzdelt csontos tarja. A tál és a hús közötti réseket is kitöltöm répával, majd a húst megkenem dijoni mustárral, illetve felkarikázott vöröshagymát is szórok a hús tetejére. Mehet a fedő a Pataki tálra, és 180-200 C-on addig párolom, ahány kilós az áldozat. ( Az én esetemben egy két kilós húsról volt szó, így 2 órát kellet volna párolni - mi pedig ezt felülbíráltuk, és ráhúztunk még egy kicsit, így talán túl omlós is lett. De tanutunk belőle )

Miután letelt a párolási idő, levesszük a fedőt - és lesütjük a húst - már csak a tálalás és lakmározás hiányzik. Omlós, kellemesen fokhagymás ételt kapunk - a zöldségek leturmixolását követően egy tartalmas mártás is készülhet, de mi kipróbáltuk egy csípős, ketchupos mártással is. Frenetikus volt.