Juhtúróval töltött, göngyölt sertés karaj

Van egy jókora darab csontos karaj a hűtőben, és mielőtt még a legkisebb fiam rájön, hogy ebből még rántott hús is lehetne - na előtte felhasználjuk valami másra, különlegesebbre. A végén Ő sem bánta meg, neki is bejött a kísérlet.

Tehát kicsontozom a karajt, a csontból pedig majd készül egy finom leves - úgyhogy megy is a mélyhűtőbe. A húst egy éles késsel elkezdem felvágni úgy, hogy közben kigördítem a kész húst, így egy viszonylag egyenletes felület alakul ki. Ha ügyesek voltunk / és én az voltam :-) /, akkor egy jókora, nagyjából téglaalapú, 1,5-2 cm vastag hús jön létre, melyet egy kicsit meg is lehet klopfolgatni - na csak azért, hogy a teteje egyenletesebb legyen. Só, bors, vékony mustár mehet a felületre, majd az egészet befedjük spenótlevelekkel.

Egy tálba beszórjuk a juhtúrót, ütünk bele tojást, vágunk bele újhagymát, majd villával alaposan összedolgozzuk. Ahogy elkészültünk, a juhtúrós anyagot felvisszük a spenót tetejére, majd villával nagyjából egyenletesen eldolgozzuk.

Zöldséghámozóval a megtisztított és lehámozott sárgarépákból hajszál vékony csíkokat kreálunk, melyeket egyenletesen, egymással párhuzamosan szintén ráterítjük a húsra - és már lehet is tekergetni a cuccot.

Két emberes és kicsit maszatos művelet, de megéri. A húst ügyesen feltekerjük, a kibuggyanó juhtúrót igyekszünk vissza-vissza dolgozni, ha nem sikerül, akkor pedig megesszük. Ha nagyjából összeáll a kívánt henger, akkor spárgával egyenletesen bekötözzük őkelmét, valahogy úgy, mint egy sonkát.

A gyönyörű hengerünket kivajazott jénaiba fektetjük, alaposan megborsozzuk a tetejét, majd alufóliával lezárjuk. Ja még mielőtt ez megtörténik, nos előtte egy kevés fehér bort tölthetünk a jénai aljába, hadd párolódjon a hús, hadd kapjon egy plusz pikáns ízt az egész. Szóval 220 C-os sütő, 1,5 óra párolás/sütés, majd amikor már úgy érezzük ( vagy látjuk a maghőmérőn ), hogy puha a hús - nos akkor a fólia leszed, és ekkor már tényleg sütjük a drágát. Félidőben egyszer átfordítjuk, hogy az alja is szépen sült legyen, ne csak megfőljön.

Ez szerintem elsősorban hideg előétel, tehát megvárom míg kihűlt, majd géppel szép, közepesen vékony szeletekre vágom, majd mártással vagy salátával tálalom. Mivel a karaj azért ebben a formában száraz, így a sali vagy a kísérő mártás, szósz elengedhetetlen.