Sokan kérdezhetik, mondhatják, hogy mi a különbség a sült, a grillezett és a barbecue csirkecombok között? Nos addig, amíg nem kóstoltátok, addig csak beszélni lehet róla. A lényeg az időn, a hőfokon - na meg a végén a porhanyósságon és az ízen van. A barbecue technológia egy lassú, esetünkben 110-120 C-on készítést jelent, viszont amikor megkóstolsz egy ilyen combot, akkor alig tudod abbahagyni az evést. 

Nos mire is van szükség? Szükség van egy faszenes vagy gázos grillre, vagy egy smoker-re, illetve szükségünk lesz egy száraz pácra, vagy "rub"-ra. Nekem most lehetőségem volt kipróbálni a Fűszerész által forgalmazott és a Nyárspolgár által kreált Joker rub-ot, ami bármely húsfajta száraz pácolására, bedörzsölésére alkalmas.

A hat darab csirkecombot a csontok mentén bevagdostam, majd a Joker-rel alaposan bedörzsöltem. Nem kell nagyon finomkodni, mehet rá alaposan a fűszerkeverékből - de sózni nem kell, mert maga a keverék is sós. 

A grill a teraszon már várja, hogy valami finomat készítsünk rajta, azonban van egy-két dolog, amit elő kell készíteni rajta. Mivel csirkecombokat készítünk és ezek majd csorgatják a zsírtartalmukat, így a két középső láng fölé egy alufóliát húzok a rácsra - ami azért lesz jó, mert egy kicsit a saját zsírjukban is sülnek a húsok. A két szélső lángot csutkára feltekerem, lecsukom a tetőt, és hagyom, hogy elérjen az üzemi hőmérsékletre a grill. A kívánt cél a 110-120 C, ami a kinti 1,5-2 fok miatt kicsit lassabban, de létrejön. 

Azért, hogy ne csak a bbq rub adjon ízt és illatot a húshoz, nos ezért még egy alu tálcába szórok Jim Beam hordók dongáiból vágott forgácsokat, amik majd kellő füstös ízt adnak a húsainknak. Szóval a tálcát felrakom a rács legforróbb részére - és pár perc múlva a teraszunk már úszik is a kellemes illatban.

Nos, jöhetnek a combok, felpakolom őket szorosan egymás mellé - és így indirekt módon elkezdjük a barbecue-zást. Nyugodtan beülhetünk a szobába, bonthatunk egy jófajta sört, vagy ihatunk egy klassz Jim Beam whiskey-t, mert legalább másfél óra lazulás várható.

Időnként ellenőrzöm a grillt, de nem érdemes sokat nyitogatni a tetőt, mert elszáll a whiskey-s illat és aroma - na meg a meleg is. Közben az oldalsó lángra felteszek jó pár burgonyát héjastól főzni, amiket majd a végén a grillen meg is pörkölök egy kicsit.

Mivel kevés még a rutin a bbq világában, így maghőmérővel is ellenőrzöm, hogy miként állnak a combok - de nagyjából már látszik, hogy omlós, foszlós a hús. Nem kell a combokat egyébként forgatni, maradhatnak ugyanúgy ahogy feltettük őket - ugyanis olyan jó a forró levegő áramlása, hogy tök egyenletes lesz a végeredmény. 

Idő közben felnégyeljük a megfőtt burgonyákat, és feltesszük a grillrácsra átpirítani őket. Közben a combokat beletesszük egy tálba, letakarjuk őket egy konyharuhával - és hagyjuk, hogy pihenjenek egy pár percet.

A végeredmény? Egy kívül ropogós bőrű csirkecomb, amely fűszerekben gazdag kérget kapott - a szánkban pedig úgy omlik a hús, hogy csak na... Az illat pedig nem csak a teraszon lenyűgöző, hanem a húson is érződik - úgyhogy érdemes rászánni ezt az időt, és kipróbálni a módszert.

Ha szeretnél értesülni a friss posztjaimról, akkor a facebook oldalunkhoz nyomj egy like-ot.