A múltkoriban sikerült a Metróban négy normál méretű argentin hekket (argetin hake) vennem, amiknek az elkészítéséhez most jött meg a kedvem. Úgy gondoltam, hogy két verziót fogok sütni, az egyik a klasszikus, a Balaton partján megszokott paprikás lisztben megforgatott hekk lesz, a másik pedig valami más. Azt azonban már az elején eldöntöttem, hogy nem egy olajban sült, csepegős állagú végeredményt szeretnék látni a tányérokon, hanem egy kívül ropogós, belül pedig lágy és puha ételt fogok feltálalni.

Nagy receptről nem lehet beszélni ennél az ételnél, de egy két lépés azért szükséges a klassz végeredményhez. Az első, hogy besózom a halakat, majd egy deszkán bevagdosom őket, de nem túl sűrűn. Gyakorlatilag az a cél, hogy a húsok könnyebben átsüljenek, a végeredmény pedig tényleg király legyen.

Egy jénaiban lisztet és szegedi paprikát keverek össze, majd villával homogénre dolgozom össze a két alapanyagot. A két uszonyost alaposan beleforgatom a paprikás lisztbe, sőt bele is paskolgatom a bevágásokba - a lényeg az, hogy mindenhol befedje a húst a paprikás liszt.

A grillt bekapcsolom, a két szélső láng fog működni takarékon - míg a két középső nem. Így létrehozok egy indirekt sütési mezőt, ami kíméletesen fogja megsütni a két hekket - és nem egy szénné sütött végeredmény lesz a tányérunkon.

A grill 110-120 C-on dolgozik, a teteje természetesen lecsukott állapotban van - a halak pedig pirulnak és puhulnak. Amikor már úgy érzem, hogy alakul az egyik oldaluk, akkor finoman átfordítom őket, és lecsukott fedéllel ismét grillezem a két hekket. 

Időközben felcsíkozok néhány házi savanyú uborkát, a grillrácson pirítok egy-két fél zsemlét - majd készülünk a "balatoni" ebédre. És tényleg olyan lett a végeredmény, mint amit terveztem. Belül a hús leomlik a gerincről, kívül pedig klasszul ropog a bőr és a paprikás liszt - az uborka pedig megkoronázza az élményt.