Kirándulás Suomenlinna (Sveaborg) erődítményébe és szigetére
2020. július 29. írta: Húsimádó

Kirándulás Suomenlinna (Sveaborg) erődítményébe és szigetére

Image00016

A szerdai napon ismét egy nagyobb sétára készültünk, melyben azért volt egy könnyedebb hajóút is oda-vissza. Az apartmanból 11 után indultunk el - ami azért jelzi, hogy egyre fáradtabb a különítmény. Lesétáltunk a kikötőbe, a már ismerősebbnek tűnő utcákon és tereken át, érintettük a Szenátus teret, ami pezsgett az élettől, majd nézelődtünk egyet a piacon - ezt követően pedig Tomi és Eszti megvették a hajójegyeket. Volt valami kommunikációs hiba a történetben, mert Viktor azt mondta, hogy két kisebb szigeten is meg fog állni a hajókánk - de a miénk egyenesen a Suomenlinna kikötőjébe csorgott. Sebaj, a hajóút így is nagyon tetszett mind a hatunknak, gyönyörűen sütött a nap - kb fél óra volt ez a kis sétahajókázás. 

Image00002

Image00001

Image00003

Image00004

Nos mit is kell tudni erről a szigetről illetve erről az erődítményről? 1991 óta a világörökség része, jelentős hadi építészeti örökség a turistáknak - a finneknek pedig egy nagyon klassz kiránduló és piknik hely, ahol strandolni, napozni és lazulni lehet. Maga az erődítmény több mint 250 éves, és azt a célt szolgálta, hogy az ellenséges erőkkel szemben megvédje Helsinkit - azonban nem árt tudni, hogy alapvetően nem a finnek, hanem a svédek építették.  Másik fontos dolog, hogy ez nem is egy sziget, hanem két kisebb és két nagyobbacska szigetből álló szigetcsoport, amiket hidacskák kötnek össze.

Image00006

A mi kis hajónk az északnyugati parton kötött ki, innen pedig a kiállított térképek szerint kb 1,5-2 km-es sétára van a déli part - vagyis elindulunk felfedezni a szigetet. Minden nagyon szép zöld, a park részek rendezettek, rend és tisztaság van mindenhol. Látjuk a helyiekről, hogy ők tényleg élvezik a saját természeti környezeteiket - itt is rengeteg finn család sétál velünk együtt, annak ellenére, hogy szerda, vagyis munkanap van. 

Elsőként egy domb tetőn - vagyis egy sziklán - álló templomot nézünk meg, aminek két érdekessége is van: az egyik, hogy a templom "kerítése" hatalmas, régi ágyúkból és hajóláncokból áll, ami egy szakrális helytől szerintem kicsit idegen. A másik érdekesség, hogy a templom teteje valójában egy világító torony - vagyis two in one funkciós az épület. Belül a templom olyan finn módon puritán, amit már kezdünk megszokni.

Image00009

Image00010

Image00008

Tovább sétálva régi raktár és katonai épületek következnek, majd egy ilyen épületből átalakított múzeum, shop és kávézó hívogat bennünket - ahol lecsúszik egy-egy kávé és süti is. Egy kisebb hídon átsétálva érkezünk a tényleges erődítmény falai alá - de mielőtt "bevennénk a várat, én látok egy régi tengeralattjárót a parton, amit Ádámmal azért meg kell közelebbről is vizsgálni.

Image00007

Image00011

Image00012

Image00013

Image00014

Ezt követően össze-vissza mászkálunk az erődítmény falai között, ahol ha nem lenne ez a fránya vírus - akkor lenne egy csomó kézműves és művész standja vagy műhelye, de sajnos ezt most el kell engednünk. Sebaj, a déli partszakasz mindent kárpótol. Hatalmas sziklafalakon és ösvényeken sétálunk, mindenhol óriási ágyúk sorakoznak, amiken a finn kiscsávók le és fel mászkálnak örömmel. A part mentén kis öblök vannak, ahova fa lépcsőkön lehet lejutni - ott pedig a helyiek strandolnak, napoznak, élvezik az életet.

Image00016

Image00017

Image00021

Image00018

Image00022

Mi is leülünk, szisszentünk sörikéket, előkerülnek a szendvicsek - mert mi is úgy döntöttünk, hogy finnként próbáljuk élvezni a szigetet. Kisebb és nagyobb sirályok érkeznek, úgy kunyerálják a falatkákat, mint Samu kutyánk szokta. Nagyon élvezzük a friss és tiszta levegőt - délutánra pedig rendesen le is pirulunk a szép napsütésben. 

Visszafelé másik ösvényeken sétálunk, kisebb-nagyobb vadlúd családok keresztezik az utunkat, de elmegyünk egy jó pár klasszikus finn fa lakóház mellett is - mert ezen a szigeten laknak is vagy 850-en. A házak a turista útvonaltól kicsit messzebb állnak, rendezett kis udvarokkal, grillező helyekkel - és gondolom szaunával.

Bemegyünk egy régi faépületbe is, amely kortárs kézműves keramikusok, üvegművészek és textil művészek alkotásait árulja - de olyan árak vannak, amiket látva rögtön el is engedjük az ötletet, hogy bármit is vegyünk, pedig szép dolgok voltak benn...

Image00015

Image00020

Image00019

Image00023

Image00024

Image00026

Image00027

Visszafelé ugyanazt a hajót választjuk, majd a kikötőben úgy döntünk, hogy megnézzük a Uszpenszkij székesegyházat, ahol felbattyogunk a lépcsősoron - majd szembesülünk a ténnyel, hogy az orrunk előtt zárt be. Nagyon sajnáljuk, de magában az épületben és a panorámában is tudunk gyönyörködni - az pedig, hogy a Covid kellős közepén itt lehetünk, bennünket mindenért kárpótol. 

Image00028

Image00029

Image00030

Image00031

Image00032

Vár még ránk egy kiadós séta az apartmanhoz, ahol ismét együtt tudunk lenni Fruzsival és Viktorral - ami számunkra legalább annyira fontos, mint a városnézés. 

 

Előző poszt                                                           Következő poszt