Sült, göngyölt csirkemellek aszalt szilvával, kápia paprikával

Megkívántam az aszalt szilvát, volt itthon csirkemell - úgyhogy összehoztam őket, de mivel a srácaim nem szeretik az aszalt szilvát, így készítettem alternatívát is - így jött a kápia paprika.

A technológia a posztjaimból már ismert, többször is készítettem már cordon bleu-t, de most is finomítottam rajta egy kicsit. A csirkemelleket vékonyabb szeletekre vágtam, majd folpack alatt elkezdtem kiklopfolni őket. Mindkét oldalukat vékonyan megsóztam, majd előkészítettem a betéteket.

Az aszalt szilvákat szintén vékonyabb lapokra vagdostam, a kápia paprikák pedig vékony csíkok lettek. Kiterítettem egy kiklopfolt húst, nagyon vékonyan megkentem mustárral, fektettem rá bacon-t, majd jöhettek rá keresztben a kápia csíkok, na meg egy kevés salátalevél. A húst a töltelékkel együtt ügyesen feltekertem, majd alufóliába csavartam, de nem kellet vele annyit görcsölni, mint a cordon bleu-val, mert itt nincs sajt, nincs ami kicsurogjon belőle.

Ugyanezt megcsináltam aszalt szilvával, variáltam sonkával is - így elég változatos, többféle íz alakult ki. A félkész és betekert hengereket egy tepsibe rakosgattam, majd egy kevés vizet töltöttem alájuk - és bedobtam a sütőbe úgy 25-30 percre. ( Párhuzamosan készítettem a cannellonit is, úgyhogy az idő ezért bizonytalan. )

Már csak annyi volt a feladat, hogy kapjon egy kis sült kérget, ezt pedig vaj és olaj keverékén, egy serpenyőben végeztem el - majd lehetett is tálalni. Köretnek krumplipüré készült, de másnap Eszter összedobott egy könnyed, feta sajtos salátát - na azzal valami nagyon állat lett, nagyon illet hozzá.