Kedves Naplóm!

Ifjú tinédzser leányok szerintem így kezdhették a naplójukat a 70-es években, de én nem vagyok sem tinédzser, sem kisleány, hanem a 2013-as évben élő 47 éves nagycsaládos apuka vagyok, akinek legkisebb fia is elmúlt 18 éves. Úgyhogy hagyom ezt a beköszönő valamit, vagyis a blogom csak elkezdődik - vagyis túlesek az első sorokon, mert szerintem mindig ez a legnehezebb.

Nos azért kezdek blogot írni, mert az utóbbi 1,5-2 évben egyre inkább élveztem, élvezem a konyhában molyolást, köszönhetően annak is, hogy azért az egész család szereti a hasát. Szeretek kísérletezni, sőt a sztenderd recepteket is egy kicsit átformálom, saját fűszerezés, vagy ízvilág szerint. Így viszont kétszer ugyanazt nem nagyon lehet megcsinálni. Ez mondjuk nem tudom, hogy jó, vagy rossz, de így van. Ezért írok most blogot, hogy rögzítsem a recepteket, a látványt magamnak - meg hátha valaki szintén ötletet gyűjt - immáron tőlem.

Szóval jöhet egy-két recept, aztán majd meglátom...