Raclette - baráti körben
Tegnap végre kiderült az ég, vagyis az elmúlt napok esős, őszi hangulatát feledtető nap lett - így egy baráti házaspárt hívtunk a teraszunkra egy jót dumálni. Nem akartunk nagy felhajtást csinálni, így a raclette-re esett a választásunk - így mindenki magának sütögethet, közben pedig beszélgetünk, borozgatunk és egy kis pálinka is segíti az emésztésünket.
Nekünk vagy ezer éve megvan ez a sütögető kellék, elsősorban az őszi-téli hónapokban szoktunk rajta sajtokat olvasztani és sütögetni. Nagyon jó kis családi összeröffenések szoktak kijönni belőle. Most kitettünk vagy négyféle sajtot, kolbászt ( sarudi csípős ), húsos szalonnát, bacon-t, almát, újhagymát, retket, tojást. A technika az, hogy mindenki elkezdi felkockázni a kívánt alapanyagokat, beleteszi a kis tálkájába, majd vagy az alsó sütőrészbe, vagy a tetejére téve sütögeti. Lehet tojást beleütni, hagymázni, bármit tenni ami finom.
Mi nagyon sokszor gyümölcsüket is megsütünk a tetején ( ananász, alma, körte,...), most az alma volt a nyerő. Mellé csináltam juhtúrós, újhagymás, tejfölös mártogatóst, amihez nagyon jó volt a képen látható nosztalgia kifli. Mellé mi felnőttek először rozét ittunk, majd megkóstoltunk egy soproni kékfrankost is, ami a végére már kellett is a nehéz sajtok és kolbászkák kompenzálására. Az otthon lévő két nagykorú gyermekem Miller sört iszogatott közben - azt mondták, hogy nagyon jó volt hozzá.
Hál' istennek az égiek jók voltak hozzánk, nem esett, és hideg sem volt - úgyhogy szépen elvoltunk. Csak ma ne kellet volna dolgozni jönni :-(
Ja és most is esik.