Sült bőrös malaccomb ( Frédi szelet )

Szombaton nem volt sok kedvem a Sparban bevásárolni, így a nejem és a gyerekeim együtt mentek feltölteni a hűtőnket - erre egy 1,5 kilós hússzelettel érkeztek meg...

Ahogy elővették ezt a gigantikus szeletet, én komolyan azt hittem, hogy gond van a szerverükkel, de a végeredmény tökéletesen Őket igazolta. Ez a hatalmas hús olyan porhanyós és finom lett, olyan gyorsan eltűnt a tányérokból, hogy én csak néztem.

Gyakorlatilag úgy terveztük, hogy ez lesz a vasárnapi ebéd, azonban ahhoz, hogy ez megvalósuljon, még szombaton be kellet pácolni. Maga a pác a szokásos metódusban készült: olívaolajba szórtam bazsalikomot, rozmaringot, kevés köményt, sót, borsot és 4-5 gerezd összezúzott fokhagymát. A páclevet összedolgoztam, a felét egy kerámia tál aljára öntöttem. A hússzelet bőrös felületét átlósan beirdaltam, hogy amikor szépen megsül, akkor kis is nyíljon. A malaccombot a kerámia tálba fektettem, majd a másik adag pácot szépen végig kentem a húson. Lélegző fóliát tettem rá ( lsd Folpack ), majd estére a hűtőbe tettem.

Vasárnap reggel, durván 12 órás pácolás után a páclé javát ( az olajat igen a fűszereket nem ) leöntöttem a húsról, majd ezt követően felöntöttem annyi vízzel az edényt, ami kb a hús feléig ért. Alufóliával lefedtem a tálat, majd 200 C-os sütőbe tettem.  Durván egy óra múlva a húst megfordítottam, hogy egyenletesebben készüljön, majd ismét fólia alatt pároltam. Megint egy óra elteltével már szépen felpuhult a hús, érezni lehetett, hogy szépen, szálasan már lehetne szeletelni - ekkor már csak a lesütés hiányzott. Feltekertem a sütőt 220 C-ra, néha meg-meg locsoltam a szafttal, és ennek eredményeként gyönyörű aranybarna, ropogós bőrű, de mégis szaftos hús lett a végeredmény.