Akik gyakran járnak a blogomon, azok tudják, hogy elkötelezett híve  vagyok a grill és bbq ételeknek, imádom a füst és a frissen sült hús illatát - és ha ez a kedvenc városom, Eger főterén vár rám, akkor ez már maga a kánaán. 

Ez a hétvége egyébként is a sült húsok körül forgott számomra, ugyanis pénteken meghozta a postás az új "tankönyvemet", vagyis a BBQ Expedíció című könyvet, amit Kócsa László ( Chefparade ) és Adorjányi Máriusz neve fémjelez ( Nyárspolgár BBQ ). Máriusz pedig személyesen nekem dedikálta ezt a példányt - amit ezúton is nagyon köszönök Neki. :-)

Szombaton este óriási grill vacsorát készítettünk a barátainknak - s mindezeket keretbe foglalta a Dobó téri rendezvény. Tamás fiammal már pénteken lementünk, megnézni és előkóstolni, hogy milyen a felhozatal, majd vasárnap a családi ebédet szintén itt realizáltuk.

Tudom, hogy a rendezvény az Egri Csillag borról is szólt, de azt gondolom, hogy most nekünk komolyabb élményt adott ez a gasztró rendezvény, aminek kiváló kísérője volt ez az egri fehér bor is.

Nos visszatérve a péntek estére Tomival ittunk egy-egy Egri Csillagot Gál Tibiéknél, majd Lőrincz Gyuriéknál, majd sétálgattuk, és vizslattuk a kínálatot. A végén úgy döntöttünk, hogy maradunk a klasszikus bbq ételeknél, azaz ettünk egy pulled pork szendvicset a Zabáljcsak kocsijánál. A hús és a buci sem okozott csalódást, mindkettő igazolta, hogy Ők is a legjobb utat járják. 

Ezt követően a Befaló Bill gigantikus smoker-e mellé sodródtunk, ahol egy igazi tépett, bbq marhahús szendvicset ettünk - ami szintén igazolta, hogy ez a csapat nagyon érti a dolgát. Maga a smoker és a stand azt hiszem uralta a teret, a két kéményből áradt a jellegzetes füst, a srácok profin szolgálták ki a sorban álló vendégeket - egyedül talán a szendvics mérete volt kicsi, de az íze kárpótolt.

Vasárnap már mind az öten lementünk a térre, majd mindenki a kedve szerint válogatott. Tomi a Kolbice piros kocsiját választotta ki, bár Ő már a Szigeten és a múltkor a Hold utcai piacon is ezt ette - de most is ez lett nála a nyerő. A pici grillkolbászok egyébként tényleg nagyon finomak, nagyon jó a tészta - és az egész koncepció nagyon király.

Ádámnak egy a Piknik UtczaBár által kreált hamburgerét hoztuk a sörpadhoz, amit Őkelme szépen be is termelt. A hús szaftos és ízletes volt, a bbq mártás mesteri volt - szóval nagyon illett a térre az Ő ételük is.

Esztert szintén a Zabáljcsak kínálata fogta meg, úgyhogy Ő is megkóstolta, hogy miként is kell egy ilyen szendvicset profin tolni. 

Én a PolaPola kocsijából áradó füstre és illatra hangolódtam rá, ahol végül is egy 10 db-os csevap-ot kértem amit egy jókora pitában adtak, ajvárral és hagymával. A kocsi közepén álló faszenes sütőn grillezték a kis húsrudakat, majd kapott a pita is füstöt és meleget, majd toltam is be ezerrel ezt a finomságot.

Végül Viktor következik, aki a mexikói, csípősebb világ nagy követője - így most is ez a világ vonzotta. Ő egy méretes burrito-val tért vissza a MexKitchen csapatától. A tésztába tekert hús és zöldség bomba igazi mexikói ízvilágot hozott, a bab, a kukorica, a paprika olyan harmóniát adott, ami igazán meggyőző volt.

Őszintén nem tudom, hogy ki volt az ötletgazdája annak, hogy Egerbe is eljusson ez a nagyszerű rendezvény, de szerintem nagyon jól gondolkodott. Mi vasárnap kocsival mentünk le, mert lusták voltunk, de kb negyed órát kellet köröznöm a belvárosnál - mert nem volt szabad parkolóhely. A tér nagyon klasszul volt berendezve, még az összetört szökőkutat is sikerült eldugni - úgyhogy a rendezvény klasszul belakta a teret. Mindenhol iszogató, eszegető emberek voltak, a színpadon szólt a zene - vagyis szerintem telitalálat volt az egész. 

Nagyon fontos, hogy az összes gasztró csapat színvonalas és izgalmas ízeket hozott, vagyis nyoma sem volt a gagyi kifőzdéknek, vattacukor és perec árusoknak, azaz ha pénzem és a bendőm bírta volna, akkor bármelyik kocsiról szívesen ettem volna valamit.

Az Egri Csillag borok nagyon jól harmonizáltak ezekkel az ízekkel, a téren nagyon jól megfértek egymás mellett. Bízom benne, hogy a résztvevők és a szervezők is olyan lelkesek mint én vagyok, és jövőre ugyanitt falatozhatunk majd együtt.