Hortobágyi húsos palacsinta - kicsit másképp I.

Hortobágyi húsos palacsintát már én is csináltam többször is, posztoltam itt is a blogon - de most csavartam rajta egy kicsit - átvitt és valódi értelemben is.

Kezdtem azzal a műveletet, hogy egy közepes adag korábban lefagyasztott sertés pörköltet elővettem a fagyasztóból és kiolvasztottam. / Ja így könnyű, ugye? :-) /  A kiolvasztott húsokat kiszedtem a szaftból, majd ledaráltam őket és bekevertem tejföllel. A szafttal ugyanígy jártam el, tejföllel összedolgoztam - így egy közepesen lágy, nem túl sűrű öntet jött létre.

Csináltam palacsintatésztát: 20 dkg liszt, 0,5 l tej, 4 tojás, ásványvíz, csipet só - mely kombót egy Tupperes edényben összeráztam. Két palacsintasütőben kisütöttem a tésztákat, majd próbáltam elhessegetni a nejemet és Tomit, mert rá-rá jártak a koncra.

A kész palacsintákra rápúpoztam a darált, tejfölös pörkölt húst, majd batyuvá formáltam őket, és egy-egy póréhagyma szárából kihasított "kötözővel" összekötöttem a batyu száját. Az elkészült zsákocskákat egy jénai tálba tettem egymás mellé, majd a szaftot, az öntetet melléjük öntöttem és kb 15 percre bedobtam a sütőbe.

Mivel másabb, mint a hagyományos hortobágyi? Talán szebb, legalábbis izgalmasabb a látvány, a batyuk szája ropogós, alul pedig a palacsinta szaftos, húsos és finom. Tehát nem jobb, mint az eredeti - csak kicsit másabb, különlegesebb.